Olvasd el Z. Karvalics László cikkét az Információs Társadalom folyóirat 2012/1-es számában:

Z. Karvalics László (2012): Információs kultúra, információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjedelme, tipológiája és története (in: Információs Társadalom folyóirat, 2011/4,http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2012/informacios_tarsadalom_2012_1.pdf  Letöltve 2015.03.18.)

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

- Mi a különbség az információs kultúra, a digitális kultúra és a hálózati kultúra között?

- Mennyiben értelmezi másképpen Z. Karvalics a mikro-, mezo- és makroszintet az órai anyaghoz képest? Számodra melyik értelmezés hasznosabb – az órai vagy a cikkben olvasott?

A blogposzt linkjét add le a Moodle-ön 2015. március 21-én éjfélig!

 Az információs -digitális és hálózati kultúra szerves egészt alkotva. Az információs kultúra dinamikusan növekvő részhalmazát képezi a digitális és annak expanzivan fejlődő részét a  hálózati kultúra. A mai világ elképzelhetetlen lenne ezen fogalmak nélkül, hiszen az információs kultúra mint olyan már a társadalomtörténet hajnala óta szimultán jelen van a kultúra részeként. A valós  információ átadást mára már felváltotta a maga a közlés igénye, hiszen a társadalom mozgatórugója a végtelen mennyiségű, tényleges értékkel nem biró információ cyber hulladék közlés . Az analóg  jelet mára felváltotta a digitalizációs hullám , az információk digitális jelként jutnak el az adótól a vevőig a TV -internet -telefon vonalak teljes körű átalakulása is eredményezte a hálózati kultúra robbanásszerű fejlődését, hiszen a felhő alapú szolgáltatásokkal teljesen kiküszöböljük a tényleges helyi adattárolást és létrehozunk egy online kapcsolatot -hálózati rendszert, amivel csak tovább növeljük a végtelen információ mennyiségét és azok elérést .