2015. május 10. 11:57 - ceRedAn

Mit hoz a jövő..

Búcsúzó gondolatok.

o    Mit gondolsz, reális Kurzweil elképzelése, hogy a jövőben egy felhőben extra agyi kapacitáshoz fogunk hozzáférni? Miért? Indokold válaszod!

o    Vajon, ha a neocortex tette lehetővé a nyelv kialakítását, a tudományos megismerést, a művészeteket stb., akkor mire tehet minket képessé egy felhő alapú óriási neocortex? Mit gondolsz? A blogposzt linkjét add le a Moodle-ön 2015. május 9-én éjfélig!

Az elképzelés véleményem szerint nem annyira elrugaszkodott, és teljesen helytálló a jelenlegi technológiai fejlődés alapján. Azonban az emberiség mire eljutna oda , hogy megvalósíthassa a felhő alapú neocortexet, , már bőven véget fog vetni az életnek valamilyen módon. Sajnos az egyetlen, és számomra legfontosabb emberi tulajdonság az , ami folyamatosan csak csökken, és vesződik el az emberiségből. Ez a gondolkodás. Az emberek nem gondolkodnak, inkább szeretnek naivan követni másokat, ezáltal kreálva egy olyan világot, ahol pár hatalmi érdek befolyásolja a Föld jövőjét. Egyre kevesebb és kevesebb ember mer gondolkodni, és még kevesebb saját véleményt alkotni. 

A többi már inkább filozofikus gondolkodást igényel. Vajon lenne e értelme, ha mindenki egyenlően tudna gondolkodni, egyezne az intelligencia hányados. Véleményem szerint az ember logikusan, de ostobán rombolja le önmagát, ez ellen nagyon nem tudunk tenni.  Logikusan fejlődtünk, alakult ki a modern társadalom, korábban a kapitalizmus, logikusan értünk jelen korunk hihetetlenül felgyorsult technológiai fejlődés korába. És mit tesz az ember egy ilyen korlátlan lehetőségekkel bíró Földdel? Természetesen tönkre teszi. Ha vissza kanyarodunk az írásom elejére, akkor értjük meg mit jelent, hogy már nem gondolkodnak az emberek, befolyásolva vannak hatalmi érdekek szerint. Ezek a hatalmi érdekek pedig lerombolják az egészet amit több ezer év alatt az ember felépített. Ha nagyon filozofikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, lehet hogy ennek ez a rendje, lehet hogy ciklikusan működik az emberiség, teljesen mindegy.

LEGVÉGSŐ gondolatként, utolsó írásként, mint egy olyan ember, aki büszke arra, hogy szeret saját gondolatokat kreálni még, az embereknek annyit ajánlanék, hogy éljenek a mának, a jövő, amivel annyian foglalkoznak, és annyi embert érdekel, legyen a jövő emberiségé. ne a miénk. Megvédeni már nem nagyon tudjuk, hiszen eluralkodott már az ostobaság, és a hatalom megszerzése felé való vágy, hogy manapság már az emberek nem boldogak akarnak lenni..Aki az akar, az éljen a mának :)

Szólj hozzá!
2015. május 02. 17:18 - ceRedAn

13. feladat

Véleményem szerint a mediatizáció és az ökocídium nem közvetlen ok-okozati kapcsolatban áll egymással, a média csak az emberek ostobaságát okozza, mivel nem tudják kezelni ezt a szintű információ mennyiséget, az igazi indok még mindig a kapitalizmus, a pénz. Pontosan tudjuk hogy napjaink technológiájával már lehetne építeni csak a megújuló energiaforrásokra, mégis az olajban van a mai napig a legnagyobb üzlet. Tudatosan harcolnak minden olyan modern eszköz ellen, ami az olaj business-t árthatja. 

A technológiát ugyanúgy már csak a pénz hajtja, korábbi írásomban már kifejtettem. Az ember tudatosan rombolja szét a Földet csak a pénzért..Ez már szociológiai kérdés megint, hogy fontosabb a saját létünk és boldogságunk mint az utódaink léte.

Szólj hozzá!
2015. április 25. 14:12 - ceRedAn

megérteni vagy megváltoztatni

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

  • Szerinted mi a feladatunk az életben: megérteni vagy megváltoztatni a világot?
  • Melyik fontosabb?
  • Meg kell valamelyiknek előznie a másikat (előfeltételezik ezek egymást)?

 

Ha az igaz véleményem kellene, Steve Jobs 3.storyja és az azzal kapcsolatos véleménye zseniálisan összefoglalja azt amit vallok. Zseniális.

Véleményem szerint, ahhoz hogy megváltoztassuk a világot, meg kell érteni azt. Az ember pontosan ebben bukik el. Esztelenül törekszik a változtatásokra, nem mérlegelve szükségességét. Egyértelműen a kapitalizmusnak köszönhető , legtöbbször a változtatásban pénz van.

Több milliárdan éheznek a Földön,, de minket jobban érdekel hogy mi van a Holdon és 3 galaxissal arrébb.
Pontosan tisztában vagyok, hogy a nyert adatokat felhasználva óriási tudományos áttöréseket fogunk elérni valamikor a jövőben. A probléma, hogy az a bizonyos jövő, ha így folytatjuk már nem fog létezni.

Ma már a változtatás nem arról szól, hogy könnyebb legyen az emberiség élete, mint a középkorban egy-egy termelést segítő eszköz feltalálása, vagy az ipari forradalmak korszaka, ahol a találmányok igazán segítették az emberi életet. Manapság csak a pénz az egyetlen cél, semmi más. Véleményem szerint az emberi gondolkodást kéne megváltoztatni, a kialakult kapitalista rendszert, a vallással kapcsolatos dolgokat. 

Ezek a változások megváltoztatnák a világot. Miben? 
Újabb szociológiai kérdés: Mi az emberi lét értelme?




 

 

Szólj hozzá!
2015. április 19. 19:16 - ceRedAn

11.feladat

https://www.youtube.com/watch?v=yRUCU5FsvTY

 

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

  • Mutasd be mit választottál – ne felejts el linket adni hozzá (ha elérhető)!
  • Miért ezt választottad, mi az ebben, ami megfogott a téma szempontjából?
  • Szerinted a fizikai terek használatának kérdése inkább egyre fontosabb kérdéssé fog válni a jövőben, vagy inkább egyre kevésbé fontossá? Indokold is a válaszod!

 

A választásom egy TED előadásra esett, ami a virtuális valóságról szól, több különböző témában és platformon. Számomra az érdekes téma mindenképpen a videojátékok terén van, amiről szintén szó esik a videóban, ezért választottam ezt a vido-t, szerettem volna, szakmailag helytálló előadást linkelni, ami tartalmaz számomra is érdekes témát.

A virtuális valóság a számítógépes játékok terén mindig is jelen volt, napjainkban pedig az OCULUS rift miatt kap nagy hype-ot. Sok pszichológus foglalkozott már a témával, miért olyan népszerű a világ egyik leghíresebb mmorpg játéka, a World Of Warcraft. Általában a megoldás az volt, hogy a játékosok teljesen más oldalukat adhatják ebben a térben, lehetnek akárkik az internet falai mögé burkolózva. Sokak szerint ez pszichológialiag nincs rendben, azonban szerintem nincs ezzel gond, Sokak nem tudnak beilleszkedni a társadolmba a való világban, kívülállónak érzik magukat valami miatt. A játék segíthet nekik, hiszen hátra hagyhatják a való énjüket, és egy kitalált figura lehetnek. Ez el tud borulni a másik oldal felé is sajnos, amikor valaki már annyira a kitalált térben, él, hogy tulajdonképpen megszűnik létezni a való énje. 

Véleményem szerint abszolút helytálló téma a virtuális valóság, és fizikai terek, a különböző smartglass-ek csak most jönnek még piacra. Egyetlen hátráltatója véleményem szerint, és negativuma is egyben a korábban említett probléma, mivel jó dolog a virtuális valóság, de nem szabad elfelejteni a való életben is élni...

Szólj hozzá!
2015. április 11. 21:45 - ceRedAn

tizedik feladat, Khan Academy

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

  • Mit gondolsz, Khan megközelítése tényleg képes forradalmasítani az oktatást? Miért? Indokold válaszod!
  • Vajon Khan módszere működhet a képzés minden szintjén? Tehát az alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatásban és a felnőttképzésben egyaránt?

 

Véleményem szerint teljesen jogos és helytálló amit Khan gondol az oktatásról. A Google szerint 10-20 éven belül 10-nél kevesebb egyetem lesz a Földön. Amit Khan lát, az az, hogy ami ma a legtöbb oktatási intézményben zajlik legtöbbször teljesen fölösleges, és a gyerekeknek se tesz jót. Véleményem szerint az általános iskolai oktatás jóval másabb, mint közép illletve -felső később, mivel a gyerekeket a szocializálódásra is tanítják, ezt pedig online nem lehet. Az egyetlen probléma szerintem, az a kreativitás legkorábbi kivégzése. A leghíresebb TED video is pont erről szól, tökéletesen osztom a véleményt, a jelenlegi rendszerben sajnos nincs mód arra, hogy még azzal is foglalkozzanak a tanárok, hogy a diákok miben kiemelkedőek, inkább csak az a fontos, hogy a basic tárgyakból elfogadható szintet produkáljanak. A Khan által elképzelt világban azonban lehetne ezt is követni, hogy a gyermek 100% os tesztet produkál az összes kreatív tárgyból, de a történelemhez nem ért, akkor ez van. Nem mindenki ugyanabból jó, és ez az amit nem értenek meg ma manapság az emberek. Diákok százai szenvednek egyetemeken, vagy késnek több évet, csak mert egyetemre jöttek a társadalmi megítélés miatt, de semmi helyük nincs ott. Mindenféle naivitás nélkül láthatjuk, hogy azt is, hogy mennyi helyük van az egyetemeknek manapság. Minden elérhető online, egyedül az interaktivitás van jelen még pluszban az egyetemeken. 

Véleményem szerint általános iskoláknál nagyon hasznos tud lenni a modell, mert így órákon gyakorolhatnak majd a diákok, és egyénileg mehet oda hozzájuk a tanár az online eredmények alapján tudva miben kell segíteni.
Akár a gimnázium idejét is csökkenteni lehetne, mivel szerintem teljesen alaptalan még ma is a 4év egy giminek, ezzel a rendszerrel pedig főleg. Felsőoktatást pedig már említettem.

Az egyetlen probléma az emberi fejlődés, mivel az ember emberek mellett válik egyéniséggé, a szociális jelenlét nagyon fontos. Ezt szemmel tartva és óvatosan kezelve biztosan mondhatom hogy legalább az egyetemek drasztikusan csökkenni fognak az évek előre haladtával, átértékelődnek majd a diplomák stb...

Szólj hozzá!
2015. április 05. 00:00 - ceRedAn

behálózva

o   Mi volt a leginkább meglepő számodra az előadásban? Miért? Indokold válaszod!

o   Mi a hasonlóság és a különbség a társadalmi és a nem társadalmi (például biológiai) hálózatok között?

 

Fontos kiemelni, hogy a felvétel 10 éves, hiába csak most töltötték fel. Ez alapján számomra a hihetetlen számok voltak érdekesek, Az akkori 8 mrd site, gondoljunk csak bele 10 év alatt ez mennyire nőhetett. Valamint akkoriban az 1 éves Facebook idejében még nem is lehetett látni, hogy a közösségi hálók, mint csomópontok hogyan fognak működni napjainkban. Gondoljunk csak bele a Facebook-Twitter-Youtube-Instagram pontokra. Nézzük meg manapság melyik honlapnak nincsenek ilyen profiljai, és nem hirdeti saját pontjait minden másik pontján a site. Az egész gazdaság is megváltozott, hiszen ma már a személyre szabott profilú ajánlások idejében, pontosan azokat a csomópontokat érjük el , amelyek minket érdekelhetnek.

Érdekes volt a hatványfüggvény eloszlás elmélet eredménye, amely alapján következik hogy a site-ok skálafüggetlen hálózatokat alkotnak. 

A különbség a társadalmi - nem társadalmi hálózatok között, hogy az utóbbinál gyakran fordulnak elő véletlenszerű, Poisson eloszlású hálózatok. A Poisson eloszlás a ritka, kis valószínűséggel bekövetkező binomiális eloszlású események vizsgálatára szolgál. 

 

Szólj hozzá!
2015. március 28. 20:18 - ceRedAn

8.feladat

Olvasd el Mark Schaefer vitaindító és összegző blogposztjait a Businesses Grow oldalon:

Schaefer, Mark (2014): Content Shock: Why content marketing is not a sustainable strategy (In: Businesses Grow: http://www.businessesgrow.com/2014/01/06/content-shock/  Újra letöltve 2015.03.24.)

Schaefer, Mark (2014): Six Arguments Against Content Shock (In: Businesses Grow: http://www.businessesgrow.com/2014/01/27/best-content-rise-top/ Újra letöltve 2015.03.24.)

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

  • Mit jelent a content schock fogalma?
  • Szerinted létezik a content shock? Mi a személyes tapasztalatod?
  • Melyik oldalnak van szerinted igaza (akik szerint ez létezik és érdemes vele foglalkozni vagy, akik szerint ez pusztán merő kitaláció)?
  • Melyik érvvel – ellenérvvel tudsz a leginkább azonosulni ebben a vitában? Miért?

 

A content shock jelentése:

Lényegében, a fogalom azt jelenti, hogy amíg média tartalma folyamatosan nő, addig a fogyasztók igénye véges. Ezért elméletben el fog jönni a pillanat, amikor már nem tudnak annyi információt befogadni közel sem, mint, amennyit a média közöl,  és nem is akarnak majd a fogyasztók.

A fogalom nem foglalkozik egy változóval, ami nem más mint az emberi intelligencia. Az emberek hajlamosak a megszokottságra, de még inkább árérzékenyek a médiával kapcsolatban. Majdnem elvárás már, hogy mivel a neten minden elérhető már, ezért minden legyen olcsóbb és olcsóbb. Potenciálisan így létezik még verseny és lesz is majd, a marketing lesz a lényeg, ki tudja jobban eladni a saját termékét. A fogyasztó nem fog törődni azzal hogy 99% ban megegyeznek a termékek mindenben. A cikkben olvasható is, hogy nem az érték lesz a lényeg, hanem az előbb leírt marketing stb. Ez nyilván szomorú is, mert azért kell többségben ostoba médiatermékeket látnom, mert a legtöbb fogyasztónak ez kell.

 Egy elméleti kérdésként feltenném azt ,hogy egy olyan tartalomszolgáltató, aki igazán értéket teremt, akarja e, hogy hozzá méltó fogyasztója legyen, vagy ugyanúgy a mennyiség lenne számára a lényeg. Ha én szolgáltatnék tartalmat azt akarnám hogy olyan emberekhez jusson el, aki képes megérteni. 

Tehát paradoxonként felhozható, hogy mire megy az adott vállalat, vagy média. Ha csak a pénzre, és a minél nagyobb fogyasztó mennyiségre, akkor lényegtelen a termék minősége, a marketing a lényeg.
Viszont aki képes értéket teremteni, az valószínűleg fel is tudja ismerni a fogyasztói, és társadalmi igényeket. így ha akarja, igen is értéket tud teremteni, és nyereséges is tud maradni. Elég ha megnézzük a hvg-t manapság. Elkezdett ömleni a bulvár, de még mindig lehetséges értelmes cikket találni és sikeresek maradtak. Ezzel ellentétben az atlatszo.hu, ami tényleg értéket hoz létre, és rengeteg energiát fektet bele nem képesek.

 

 

Szólj hozzá!
2015. március 21. 20:36 - ceRedAn

Információs Kultúra- 7.beadandó

Olvasd el Z. Karvalics László cikkét az Információs Társadalom folyóirat 2012/1-es számában:

Z. Karvalics László (2012): Információs kultúra, információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjedelme, tipológiája és története (in: Információs Társadalom folyóirat, 2011/4,http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2012/informacios_tarsadalom_2012_1.pdf  Letöltve 2015.03.18.)

Majd válaszolj ezekre a kérdésekre egy maximum egy oldalas blogposztban a blogodon:

- Mi a különbség az információs kultúra, a digitális kultúra és a hálózati kultúra között?

- Mennyiben értelmezi másképpen Z. Karvalics a mikro-, mezo- és makroszintet az órai anyaghoz képest? Számodra melyik értelmezés hasznosabb – az órai vagy a cikkben olvasott?

A blogposzt linkjét add le a Moodle-ön 2015. március 21-én éjfélig!

 

 Az információs -digitális és hálózati kultúra szerves egészt alkotva. Az információs kultúra dinamikusan növekvő részhalmazát képezi a digitális és annak expanzivan fejlődő részét a  hálózati kultúra. A mai világ elképzelhetetlen lenne ezen fogalmak nélkül, hiszen az információs kultúra mint olyan már a társadalomtörténet hajnala óta szimultán jelen van a kultúra részeként. A valós  információ átadást mára már felváltotta a maga a közlés igénye, hiszen a társadalom mozgatórugója a végtelen mennyiségű, tényleges értékkel nem biró információ cyber hulladék közlés . Az analóg  jelet mára felváltotta a digitalizációs hullám , az információk digitális jelként jutnak el az adótól a vevőig a TV -internet -telefon vonalak teljes körű átalakulása is eredményezte a hálózati kultúra robbanásszerű fejlődését, hiszen a felhő alapú szolgáltatásokkal teljesen kiküszöböljük a tényleges helyi adattárolást és létrehozunk egy online kapcsolatot -hálózati rendszert, amivel csak tovább növeljük a végtelen információ mennyiségét és azok elérést . 

 

 

Szólj hozzá!
2015. március 14. 12:50 - ceRedAn

hatodik beadandó snowden botrány

Te mit tettél volna Snowden helyében? Lett volna bátorságod feladni a kényelmes Hawaii állásod, elhagyni a családodat és a szeretteidet?

Szerinted Snowden hős vagy hazaáruló? Mi lehet a motivációja? Miért csinálhatta ezt?

Téged zavar személyesen az a mélységű és rendszerességű megfigyelés, amit az NSA végez? Tartasz attól, hogy konkrétan Téged megfigyelnek? Kell ettől bárkinek tartania vagy ez teljesen elvont dolog? Miért? Indokold válaszodat!

 

Az alapkérdés pszichológiailag nagyon érdekes. Snowden se hősnek se árulónak nem tartja magát, és a cselekedet is másra utal. Az ilyen típusú emberek nem feltétlen a hírnévre hajtanak, hanem a tudatra hogy mennyi emberre hatottak. Egy fajta hatalom érzet, hiszen milliókra, milliárdokra hatott gondolkodás módilag. Lehet hogy megváltoztatott emberekben valamit, ez pedig zseniális. Egyet tudok érezni ezzel az érzéssel, viszont őszintén szólva nem tudom megmondani mit cselekedtem volna a helyében. Ezt nagyon kevesek tudják átérezni, hiszen valószínűleg mindenki a családot, pénzt választaná. Ehhez kell egyfajta önzőség és egyéb gondolkodásmód. De nyilván léteznek összeesküvés elméletek is, és millió teória, valószínűleg nem fogjuk megtudni a legnagyobb motivációját.

Egy felől nem kell Snowden ahhoz, hogy tudjuk ,minden információt tárolnak rólunk. A naiv és átlag emberek valószínűleg nem hitték volna, számomra semmilyen új info nem volt az ügyben. Még egyszer hangsúlyozom, aki azt hiszi magánélet létezik interneten az borzasztóan naiv. Elég kiindulni a Google-ből, ami már statisztikiailag arra is tud következtetni mit fogunk tenni a jövőben. hihetetlennek hangzik, de teljesen logikus hiszen az életünk nagy részét ugyanabban a körforgásban éljük nap mint nap. Ha hozzávesszük hogy minden beszélgetésünk, az egész életünk minden adata még az állam kezében van, kissé megkérdőjelezhető, létezik e bármilyen magánélet.

A buta posztolások és pl. ez a poszt is később csak segíthet visszaélni pl a gondolkodásommal, hiszen ezt a posztot is tárolja az internet, paradoxon a köbön :). Nem tartok hogy megfigyelnek, TUDOM hogy tudnak rólam mindent, ezt el kell fogadni. Ez ellen csak a világ legjobb hackerei tehetnek, akik esetleg nyilvánosságra hozzák a hasonló dolgokat, hogyan figyelnek minket stb, megpróbálnak segíteni milyen cselekedetekkel tudjuk nehezebbé tenni a lenyomozásunkat./pl Anonymus/. Mindent megfigyelnek amit csak tudnak, ez ellen szinte már csak a totális elszigeteltség lehet mentség, lásd Észak-Korea, de kérdem én, mennyire van boldogság és jólét ott. Ezzel ellentétben eltudnak hárítani terror cselekményeket is és hasonló dolgokat, így van jó oldala is az egésznek. Kérdés, milyen jogon csinálják ezt titkosan /már akinek ez titok/.

Személy szerint elfogadom és belenyugszok, ez van, nincs az a pénz, hatalom ami ez ellen tehetne. Itt visszatérnék azonban Snowden motivációjára...

Szólj hozzá!
2015. március 07. 22:20 - ceRedAn

ötödik feladatág

1 év internet nélkül...

Az alap elgondolás érdekes, hiszen csak az elmúlt jó 20 évben kezdtünk függeni az internettől, előtte ,,valahogy" sikerült anélkül is élni az embereknek, boldogak tudtak lenni. Amit egyszerűen fontosabb megérteni, hogy ma már dolgozni sem lehet internet nélkül, szerencsés az aki ezt megteheti, és még támogatják is.

Miller elvárásai abszolút reálisak, hiszen a legtöbb ember ugyanezt várná magától és az élettől ha hirtelen le kéne mondania az internetről. Úgy gondolta szabadabb lesz ,kevesebb stresszel, és nem fog függeni semmitől. Ez így is lett, azonban a társadalom kirekesztette. Manapság népszerű társadalomkritika a mondat, mely szerint ,,ha nem vagy fenn Facebookon, nem is létezel". Ez történt tulajdonképpen vele is, eleinte élvezte a szabadságot, később rá jött hogy többről kell lemondania, mint pusztán az internetről.

Számomra ez egyenlő lenne sok szociális kapcsolatom megszünésével, ugyanis sok barátommal csak online tudom tartani a kapcsolatot. Számomra a barátok és család jelent mindent a boldogságommal kapcsolatban, így emiatt nem tudnék egy ilyen lépést megtenni, azonban minden mást szerintem túl tudnék élni. A könyvek újra divatba jönnének:) A megfelelő tudást nehezebb lenne megszerezni, de nem lehetetlen. Valószínűleg ki tudnám bírni az egy évet, de nehezebb lenne minden számomra így nem látom értelmét.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása